I.
El-elhagyom magam. Magam mögött, olykor teljesen.
Talán természetes ez igazából, de sokszor elcsodálkozom, mennyire is.
II.
Egyre nehezebb felvennem a fonalat régi ismerősökkel. Valahogy annyira más lettem - beszélgetés közben sokszor azon kapom magam, hogy csak hajtogatok ezt-azt, szólamokat, szövegeket, amik igazából nem is fedik a pontos magamat.
De mennyire is lehet pontosan magunkat kifejezni?