- avagy szentimentalizm' -
Talán az utolsó ilyen szombat volt ez, nem tudom. Olyan szombat este, amikor beülök az Oratóriumba és meg-megreccsennek azok a szörnyű, fehérre mázolt öreg padok, ha valaki megmoccan rajtuk, ahogy forgolódik, átsandít a szomszéd padsorokba, hogy vajon ott ül-e. Ott ül-e és mit csinál Ő.
Talán az utolsó ilyen szombat volt ez, nem tudom. Olyan szombat este, amikor beülök az Oratóriumba és meg-megreccsennek azok a szörnyű, fehérre mázolt öreg padok, ha valaki megmoccan rajtuk, ahogy forgolódik, átsandít a szomszéd padsorokba, hogy vajon ott ül-e. Ott ül-e és mit csinál Ő.
Hazafelé jövet jó lett volna kicsit csendben beszívni az esős nyáreste ázott, hűs, párás, virágillattól nehéz levegőjét és hallgatni a város zaját, csöpögtetni belül az ige megmaradt töredékszavait, csöpp-csöpp, ez marad csak neked, nem több, nem kevesebb, érd be ennyivel.
(...)
(...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése